Hajdanán a görögök között mindenki hitt a jóslatokban, úgy a hadvezérek mint az egyszerű földművesek. Az ilyen jósdákban az istenektől kértek tanácsokat. A leghíresebb ilyen a delphoi jósda volt, ahova csak úgy özönlöttek a kíváncsi emberek.
A delphoi jósda egy hegy lábánál épült, így hegyek ölelik körül az egészet, nagyon szép a kilátás is a tengerre. A görögök itt emeltek egy tamplomot, Apollónnak, aki a jóslás istene a görög mitológiában.
Itt él a híres jós papnő, Püthia, aki kapcsolatba tudott lépni az istenekkel. A jóslál valahogy így folyt: az emberek, miután felmásztak a templomig feltettél kérdésüket az isteneknek s átadtak egy kis pénzt vagy valamilyen tiszteletdíjat. Püthia valójában úgy tudott jósolni, hogy a templomban külömbözö gyógynövényeket égettek, bódító gázok burkolták körül a papnőt, amitől az transzba esett és értelmetlen dolgokat mondott, amit aztán a papok lefordítottal, hisz Püthia az istenek nyelvén szólt, az ő válaszukat mondta. És, bármily hihetetlen is, a jóslatok többnyire beváltak! Különben nem is működött volna évszázadokig a jósda... Hogy csinálták ezt? Valami szemfényvesztés volt a dologban vagy tényleg Apollón isten üzent a Püthián keresztül? Lássuk tehát, minek is köszönhette sikerét a delphoi jósda. A kutatók sokáig nem értették, honnan kerülhettek bódító gázok a templomba. Ám nemrég felfedeztek valamit: a jósda területén, éppen a templom szentélye alatt egy törésvonal húzódik végig. Ezt a törésvonalat egy réges-régi földrengés okozhatta. Egy keskeny sávban megnyílt a föld, és a mélyéből források és gázok törtek elő. A források a hegyet alkotó mészkőből egy sajátos gázt hajtottak ki: az etilént. Ez a gáz mérgező hatású, és ha egy keveset szippant belőle az ember, bizony elkezd össze-vissza beszélni tőle. Nagy adagban pedig halálos! Nem véletlen tehát, hogy voltak olyan jósnők, akik soha többé nem tudtak "felébredni" az elkábult állapotukból!
Annyi biztos, hogy amikor valamilyen "nagyon fontos ember" érkezett hozzájuk, és nagyon fontos, országok jövőjét érintő kérdésekre akart választ kapni, akkor a jósda elég óvatosan válaszolt. Így járt Krőzus király is, aki azzal a kérdéssel érkezett a Püthiához, hogy megkockáztasson-e egy háborút Kürosz, a hatalmas perzsa király ellen. A válasz elég homályosan hangzott: "Ha átléped a Halüsz folyót - ez volt a határ a két királyság között - egy hatalmas birodalom bukását okozod!" Krőzus elég biztos volt a dolgában, és ezt biztatásnak vette. Megtámadta a perzsákat, és - csúfos vereséget szenvedett! A hatalmas birodalom, aminek a bukását okozta, a saját birodalma volt! Ő tehát eléggé pórul járt. De a jósdát nem hibáztathatta, hiszen a Püthia ezt előre megjósolta... |